PREAMBULUM

Európa népei mind szorosabb uniójuk létrehozása során úgy döntöttek, hogy
osztoznak a közös értékekre alapított békés jövőben.
Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság,
szabadság, egyenlőség és szolidaritás oszthatatlan, egyetemes értékein
alapul; a demokrácia elveire és a jog szabályaira támaszkodik. Az egyént
állítja tevékenysége középpontjába az Uniós polgárság intézményének
létrehozásával, a szabadság, a biztonság és az igazságosság térségének
megteremtésével.

Az Unió hozzájárul e közös értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez,
miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúráinak és
hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és
közhatóságaik szervezetét nemzeti, regionális és helyi szinten; a
kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés előmozdítására törekszik és
biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad
áramlását és a letelepedés szabadságát.
 Ennek érdekében szükséges az alapvető jogok megerősítése a társadalomban
bekövetkező változások, a társadalmi haladás, a tudományos és
technológiai fejlődés fényében, azáltal hogy e jogokat Chartában teszi
még nyilvánvalóbbá.

E Charta, kellő figyelemmel a Közösség és az Unió jogköreire és
feladataira, újólag megerősíti a szubszidiaritás elvét és különösen azokat
a jogokat, amelyek a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és
nemzetközi kötelezettségeiből, az Európai Unióról szóló Szerződésből, a
Közösség alapító Szerződéseiből, az Emberi jogok és Alapvető Szabadságok
Védelméről szóló Európai Egyezményből, a Közösség és az Európa Tanács
által elfogadott Szociális Chartákból, valamint az Európai Közösségek
Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága esetjogából következnek.

E jogok gyakorlása együtt jár a más személyek, az emberi közösség és a
jövő nemzedékek iránt viselt felelősséggel és kötelezettségekkel.

Az Unió ezennel elismeri az alábbiakban rögzített jogokat,
szabadságjogokat és elveket.

I. FEJEZET

MÉLTÓSÁG

1. cikkely
Emberi méltóság
Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani és védelmezni
kell.

2. cikkely
Jog az élethez
1. Mindenkinek joga van az élethez.
2. Senkit sem szabad halálra ítélni, sem kivégezni.

3.cikkely
Jog a személyi sérthetetlenséghez
1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák testi és szellemi
sérthetetlenségét.
2. Az orvostudomány és a biológia területén különösen a következőket kell
tiszteletben tartani:
- Az érintett személy szabad és tájékozottságon alapuló döntése, a
törvényben rögzített eljárásoknak megfelelően;
- Az eugenikai, különösen a személyi kiválasztódást célzó gyakorlat tilalma;
- Az emberi test és részei haszonszerzési célú felhasználásának tilalma;
- Emberi lények szaporítási célú klónozásának tilalma.

4.cikkely
A kínzás, az embertelen és megalázó bánásmód és büntetés tilalma
Senkit sem szabad kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak, vagy
büntetésnek alávetni.

5.cikkely
Rabszolgaság és kényszermunka tilalma
1. Senkit sem szabad rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani.
2. Senkivel sem szabad kényszermunkát, vagy kötelező munkát végeztetni.
3. Tilos emberi lényekkel kereskedni.


II. FEJEZET
SZABADSÁGJOGOK

6.cikkely

Jog a szabadsághoz és a biztonsághoz
Mindenkinek joga van a személyes szabadsághoz és a biztonsághoz.

7.cikkely
A magánélet és a családi élet tiszteletben tartása
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák magánéletét és
családi életét, otthonát és kapcsolattartását.

8.cikkely
A személyes adatok védelme
1. Mindenkinek joga van a rá vonatkozó adatok védelméhez.
2. Az ilyen adatokat korrekt módon kell feldolgozni meghatározott célokra
és az érintet személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más,
jogszabályban rögzített törvényes okból. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy
hozzáférjen a róla gyűjtött adatokhoz, és joga van azokat kijavítani.
3. Ezeknek a szabályoknak a betartása felett független hatóság őrködik.



9.cikkely
Jog a házasságkötéshez és a családalapításhoz
A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot az e jog gyakorlását
szabályzó nemzeti jogszabályok szerint biztosítani kell.

10.cikkely
Gondolat,- lelkiismereti és vallásszabadság
1. Mindenkinek joga van a gondolat- lelkiismereti és vallásszabadsághoz.
Ezek a jogok magukba foglalják a vallás és hit változtatásának
szabadságát, valamint a vallás és hit egyénileg, vagy másokkal
közösségben, nyilvánosan vagy magán keretek között történő kifejezésre
juttatását imádsággal, tanítással, gyakorlással, vagy szertartásokkal.
2. A katonai szolgálat lelkiismereti okokból történő megtagadásához való
jogot az e jog gyakorlását szabályzó nemzeti jogszabályok szerint el kell
ismerni.

11.cikkely
Információs és szólás szabadság
1. Mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a
véleménynyilvánítás szabadságát és az információk és eszmék átvételének és
átadásának szabadságát a közhatóságok beavatkozása nélkül és a határoktól
függetlenül.
2. Tiszteletben kell tartani a sajtószabadságot és a sajtó pluralizmusát.

12.cikkely
Gyülekezési és egyesülési szabadság
1. Mindenkinek joga van a békés  gyülekezés szabadságához és a bármiféle �
különösen politikai, szakmai és civil- célú egyesüléshez, ami magában
foglalja mindenkinek a jogát ahhoz, hogy érdekei védelmére szakmai
szervezetet alapítson, vagy ilyenhez csatlakozzon.
2. A politikai pártok az Unió szintjén hozzájárulnak az Unió polgárai
politikai akaratának kifejezésre juttatásához.

13. cikkely
Művészi és tudományos szabadság
A művészeteknek és a kutatásoknak mindenféle megszorításoktól mentesnek
kell lenniük. Tiszteletben kell tartani a tudomány szabadságát.

14. cikkely
Jog az oktatáshoz

1. Mindenkinek joga van az oktatáshoz és ahhoz, hogy hozzáférjen a szakmai
képzéshez és  továbbképzéshez.
2. Ez a jog magában foglalja az ingyenes kötelező oktatásban való
részvétel lehetőségét.
3. Tiszteletben kell tartani az oktatási intézmények alapításának
szabadságát a demokratikus elvek és a szülők azon jogai kellő tiszteletben
tartása mellett, hogy gyermekeik számára a vallásuknak, filozófiai, vagy
pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, az e jogok
és szabadságjogok gyakorlását szabályzó nemzeti jogszabályokkal
összhangban.



15. cikkely
A foglalkozás megválasztásának szabadsága és jog a munkavállaláshoz
1. Mindenkinek joga van a munkavállaláshoz és a szabadon választott vagy
elfogadott foglalkozás gyakorlásához.
2. Az Unió minden állampolgára szabadon kereshet állást, dolgozhat,
gyakorolhatja a letelepedés és a szolgáltatás-nyújtás jogát az Unió
bármely tagállamában.
3. Harmadik ország azon polgárai, akik engedéllyel rendelkeznek ahhoz,
hogy a tagállamok területén munkát végezzenek, az Unió polgáraival azonos
munkafeltételek illetik meg.

16. cikkely
A vállalkozás szabadsága

A vállalkozás szabadságát a közösségi joggal, a nemzeti jogszabályokkal és
a gyakorlattal összhangban elismerik

17. cikkely
A tulajdonhoz való jog
1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvényesen szerzett tulajdonát
birtokolja, használja, rendelkezzen vele és örökül hagyja. Tulajdonától
senkit nem lehet megfosztani, kivéve, ha a köz érdeke úgy kívánja,
jogszabályban előírt esetekben és feltételekkel és az ez által
elszenvedett veszteségeiért jó időben fizetett kárpótlás mellett. A
tulajdon használatát csak törvénnyel lehet szabályozni, amennyiben az
általános érdek szükségessé teszi.
2. A szellemi tulajdon védelmet élvez.

18. cikkely
Menedékjog
A menedékjogot biztosítani kell, az 1951. július 28.-i genfi egyezményben
és a menekültek státuszára vonatkozó 1967.január 31.-i Jegyzőkönyvben,
valamint az Európai Közösséget alapító Szerződésben foglalt szabályok
kellő tiszteletben tartásával.

19. cikkely
Védelem a kitelepítéssel, kiutasítással és kiadatással szemben
1. A kollektív kitelepítés tilos.
2. Senki sem telepíthető ki, utasítható ki, vagy adható ki olyan államba,
ahol súlyosan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, megkínozzák,
vagy más embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá.


III. FEJEZET
EGYENLŐSÉG

20. cikkely
Törvény előtti egyenlőség
A törvény előtt mindenki egyenlő.

21. cikkely
A megkülönböztetés tilalma
1. Tilos bármiféle megkülönböztetés nem, faj, bőrszín, etnikai vagy
társadalmi eredet, genetikai jellegzetesség, nyelv, vallás, vagy hit
politikai, vagy más meggyőződés, nemzeti kisebbséghez tartozás, tulajdon,
származás, fogyatékosság, kor, vagy szexuális irányultság alapján.
2. Az Európai Közösséget alapító Szerződés és az Európai Unióról szóló
Szerződés alkalmazási körében és az említett szerződések különleges
rendelkezéseinek sérelme nélkül, a nemzeti hovatartozás alapján történő
bármiféle megkülönböztetés tilos.

22. cikkely
Kulturális, vallási és nyelvi sokféleség
Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget.

23. cikkely
Férfiak és nők egyenlősége
A férfiak és nők egyenlőségét minden területen, így a foglalkoztatás, a
munkavégzés és a bérezés területén is biztosítani kell. Az egyenlőség elve
nem akadályozhatja az alacsonyabb arányban képviselt nem számára
különleges előnyöket biztosító rendelkezések fenntartását vagy
meghozatalát.

24. cikkely
A gyermekek jogai
1. A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és a
gondoskodáshoz. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik.
Véleményüknek életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell
venni az őket érintő kérdések elbírálásánál.
2. Mind a közhatóságok, mind a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos
tevékenységében az elsődleges szempont a gyermekek jól felfogott érdeke
kell, hogy legyen.
3. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy rendszeres személyes közvetlen
kapcsolatokat tartson fenn mindkét szülőjével, kivéve, ha ez érdekeivel
ütközik.

25. cikkely
Az idősek jogai
Az Unió elismeri és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló
élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez.

26. cikkely
A fogyatékossággal élő személyek beilleszkedése
Az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékossággal élő személyek
jogát ahhoz, hogy olyan intézkedéseket élvezzenek, amelyek célja
önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük és a közösség
életében való részvételük biztosítása.

27. cikkely
A dolgozók joga a tájékoztatáshoz  és a konzultációhoz a vállalatnál
A dolgozók és képviselőik számára a közösségi joggal és a nemzeti
jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban biztosítani kell a megfelelő
szintű és kellő időben történő tájékoztatást és konzultációt.


28. cikkely
Jog a kollektív tárgyaláshoz és cselekvéshez
A dolgozóknak és a munkaadóknak, illetőleg képviseleti szervezeteiknek a
közösségi joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban
joguk van kollektív szerződések megfelelő szintű megtárgyalására és
megkötésére és érdekütközés esetén kollektív cselekvésre, a sztrájkot is
beleértve, érdekeik védelmében.

29. cikkely
Jog a munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez
Mindenkinek joga van az ingyenes munkaközvetítői szolgáltatások
igénybevételéhez.

30. cikkely
Az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem
A közösségi joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal
összhangban minden dolgozónak joga van az indokolatlan elbocsátással
szembeni védelemhez.

31. cikkely
Tisztességes és igazságos munkafeltételek
1. Minden dolgozónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát
tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
2. Minden dolgozónak joga van a munkaórák száma felső határának
megszabásához, a napi, és heti pihenőidőhöz és az éves fizetett
szabadsághoz.

32. cikkely
A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme
A gyermekek foglalkoztatása tilos. A foglalkoztatás alsó határa nem lehet
alacsonyabb, mint a tanköteles kor felső határa, azon szabályok sérelme
nélkül, amelyek a fiatalok számára kedvezőbbek lehetnek, illetőleg
korlátozott engedmények kivételével.

A fiatal dolgozók munkakörülményeinek életkoruknak meg kell felelniük,
védeni kell őket a gazdasági kizsákmányolással szemben és semmiféle munka
nem sértheti biztonságukat, fizikai és szellemi egészségüket, erkölcsi és
szociális fejlődésüket és nem kerülhet összeütközésbe nevelésükkel,
oktatásukkal.

33. cikkely
Család és munka
1. A család jogi, gazdasági és szociális védelmet élvez.
2. A család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a
védelemre az anyasággal összefüggő okból történő elbocsátás ellen,
valamint joga van a szülési és gyermeknevelési szabadságra, ha gyermeke
születik, vagy gyermeket fogad örökbe.

34. cikkely
Szociális biztonság és szociális segítség
1. Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja a közösségi jog és a nemzeti
törvények és gyakorlat által lefektetett szabályokkal összhangban álló
jogosultságot a szociális biztonsági juttatásokra és szociális
szolgáltatásokra anyaság, betegség, munkahelyi baleset, gondoskodásra
utaltság vagy idős kor, továbbá a munkahely elvesztése esetén.
2. Mindenki, aki törvényesen tartózkodik és mozog az Európai Unión belül,
jogosult a közösségi joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal
összhangban álló szociális biztonsági juttatásokra és szociális előnyökre.
3. A társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése érdekében az Unió a
közösségi jog és a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által lefektetett
szabályokkal összhangban elismeri, és tiszteletben tartja a jogot a
szociális és lakástámogatásokra a tisztes megélhetés érdekében mindazok
esetében, akik nem rendelkeznek az ehhez elégséges eszközökkel.

35. cikkely
Egészségügyi ellátás
Mindenkinek joga van a megelőző egészségügyi ellátás igénybe vételéhez,
joga van továbbá az orvosi kezeléshez a nemzeti jogszabályokban és
gyakorlatban rögzített feltételek mellett. A humán egészségvédelem magas
szintjét az Unió minden politikájának és tevékenységének meghatározásakor
és végrehajtásakor biztosítani kell.

36. cikkely
Hozzáférés az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz
Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja az általános gazdasági érdekű
szolgáltatásokhoz való hozzáférést a nemzeti jogszabályokban és
gyakorlatban foglaltak szerint, az Európai Közösséget alapító Szerződéssel
összhangban, az Unió szociális és területi kohéziójának előmozdítása
érdekében.

37. cikkely
Környezetvédelem
A magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását
be kell építeni az Unió politikájába és megvalósulását a fenntartó
fejlődés elvével összhangban kell biztosítani.

38. cikkely
Fogyasztóvédelem
Az Unió politikái biztosítják a fogyasztóvédelem magas szintjét.


V. FEJEZET
ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK

39. cikkely
Szavazati és jelöltként indulási jog az európai parlamenti választásokon
1. Az Unió minden polgárának joga van, hogy szavazzon, és jelöltként
induljon az európai parlamenti választásokon abban a tagállamban, ahol
lakik, ugyanolyan feltételek mellett, mint az illető állam saját
állampolgárai.
2. Az Európai Parlament tagjainak megválasztása közvetlen, általános
szavazati joggal, szabad és titkos szavazással történik.

40. cikkely
Szavazati és jelöltként indulási jog a helyhatósági választásokon
Az Unió minden polgárának joga van ahhoz, hogy szavazzon, és jelöltként
induljon a helyhatósági választásokon abban az államban, amelyben lakik,
ugyanolyan feltételek mellett, mint az illető állam saját állampolgárai.

41. cikkely
Jog a megfelelő ügyintézéshez
1. Minden személynek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei és
testületei részrehajlás nélkül, korrekt módon és ésszerű időn belül
intézzék.
2. Ez a jog magában foglalja:
- minden személy jogát ahhoz, hogy az őt negatívan érintő egyedi
intézkedések meghozatala előtt meghallgassák;
- minden személy jogát ahhoz, hogy betekintsen a személyére vonatkozó
nyilvántartásba, a bizalmas kezeléshez, illetőleg a szakmai és üzleti
titokhoz fűződő jogos érdekek tiszteletben tartása mellett;
- az igazgatási szervek azon kötelezettségét, hogy döntéseiket megindokolják.
3. Minden személynek joga van ahhoz, hogy a Közösség jóvátegye az
intézményei és tisztviselői által kötelességük teljesítése során neki
okozott károkat, a tagállamok törvényeibe foglalt közös általános elvek
alapján.
4. Minden személy írásban, a Szerződés bármelyik nyelvén fordulhat az Unió
intézményeihez és ugyanezen a nyelven kell választ kapnia.

42. cikkely
Az iratokhoz való hozzáférés joga
Az Unió bármely polgára és a valamely tagállamban lakó, illetőleg ott
letelepedett vagy ott bejegyzett irodával rendelkező bármely természetes
vagy jogi személy jogosult arra, hogy hozzáférjen az Európai Parlament,
Tanács és Bizottság irataihoz.

43. cikkely
Ombudsman
Az Unió minden polgárának és minden, valamely tagállamban letelepedett,
illetőleg ott bejegyzett irodával rendelkező, természetes, illetőleg jogi
személynek joga van az Unió ombudsmanjához fordulni a közösségi
intézmények és testületek � kivéve a bírói szerepében eljáró Bíróság és
Elsőfokú Bíróság � tevékenységében előforduló rossz ügykezelés esetén.

44. cikkely
Jog a petícióhoz
Az Unió minden polgárának és minden, valamely tagállamban letelepedett,
illetőleg ott bejegyzett irodával rendelkező, természetes vagy jogi
személynek joga van petícióval fordulni az Európai Parlamenthez.

45. cikkely
Mozgási és letelepedési szabadság
1. Az Unió minden polgárának joga van a szabad mozgáshoz és letelepedéshez
a tagállamok területén.
2. Az Európai Közösséget alapító Szerződés értelmében a mozgási és
letelepedési szabadság a tagállamok területén törvényesen tartózkodó
harmadik országbeli állampolgároknak is biztosítható.

46. cikkely
Diplomáciai és konzuli védelem
Az Unió minden polgára, aki olyan harmadik országban tartózkodik, ahol a
saját tagállama nem rendelkezik képviselettel, bármely más tagállam ottani
diplomáciai vagy konzuli hatóságai részéről ugyanolyan feltételek mellett
jogosult védelemre, mint az illető tagállam saját állampolgárai.


VI. FEJEZET
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

47. cikkely
Jog a hatékony jogorvoslathoz és a korrekt bírósági eljáráshoz
Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogai és szabadságjogai
sérülnek, joga van a hatékony jogorvoslathoz a bíróság előtt a jelen
cikkelyben rögzített feltételek mellett.
Mindenkinek joga van a korrekt nyilvános meghallgatáshoz ésszerű időn
belül független és pártatlan, a törvény által előzetesen létrehozott
bíróság előtt. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás,
védelem és képviselet igénybe vételéhez.
Jogi segítséget kell nyújtani azoknak, akik olyannyira nem rendelkeznek
elegendő forrásokkal, hogy az igazságszolgáltatás tényleges
igénybevételéhez szükségük van erre a segítségre.

48. cikkely
Az ártatlanság vélelme és jog a védelemhez
1. Mindenkit, aki ellen vádat emelnek, ártatlannak kell tekinteni
mindaddig, amíg bűnössége a törvény szerint bizonyítást nem nyer.
2. Minden vádlott számára biztosítani kell a védelemhez való jogának
tiszteletben tartását.

49. cikkely
A bűncselekmények és büntetések érvényességének és arányosságának elvei
      1. Senki sem tekinthető bűnösnek valamely bűncselekményért olyan
cselekmény vagy mulasztás miatt, amely az elkövetés idején a
nemzeti, illetőleg a nemzetközi jog értelmében nem minősült
bűncselekménynek. Nem szabható ki súlyosabb büntetés annál, amely a
bűncselekmény elkövetésekor hatályban volt. Ha valamely
bűncselekmény elkövetése után a törvény a büntetést enyhíti, akkor
az enyhébb    büntetést kell alkalmazni.

     2. Ez a cikkely nem zárja ki senkinek a bíróság elé állítását és
megbüntetését olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely az
elkövetés időpontjában bűncselekménynek minősült a nemzetek közössége
által elfogadott általános elvek szerint.

     3.  A büntetések súlyossága nem lehet a bűncselekményhez mérten
aránytalan.

50. cikkely
Jog ahhoz, hogy senkit se lehessen kétszer büntetni, vagy kétszer
ugyanazon bűncselekményért eljárást indítani.
Senki sem vonható büntetőeljárás alá, és nem büntethető olyan
bűncselekményért, amely miatt az Unióban a törvény értelmében egyszer már
jogerősen felmentették, vagy elítélték.

VII. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

51. cikkely
Hatály
1. E Charta rendelkezései az Unió intézményeire és testületeire
vonatkoznak - kellő tekintettel a szubszidiaritás elvére -, valamint a
tagállamokra, azon esetekben, amikor az Unió jogát alkalmazzák. Ezért ezek
saját hatáskörükben tiszteletben tartják a benne foglalt jogokat és
elveket, és előmozdítják azok alkalmazását.
2. Ez a Charta nem hoz létre új hatásköröket, sem feladatokat sem a
Közösség, sem az Unió számára és nem módosítja a Szerződésben
meghatározott hatásköröket és feladatokat.

52. cikkely
A garantált jogok köre
1. A jelen Chartában elismert jogok és szabadságjogok gyakorlásának
bármiféle korlátozását csak törvény rendelheti el, amelynek tiszteletben
kell tartania e jogok és szabadságjogok lényegét. Az arányosság elvének
értelmében korlátozásokra csak abban az esetben kerülhet sor, ha azokra
szükség van és kifejezetten az Unió által elfogadott általános érdekeket
és mások jogainak, és szabadságjogainak védelmét célozzák.
2. 2. A Charta által elismert és a Közösség alapító Szerződésein,
illetőleg az Európai Unióról szóló Szerződésen alapuló jogok gyakorlása
csak az e Szerződésekben meghatározott feltételek, és korlátozások mellett
történhet.
3. Amennyiben jelen Charta olyan jogokat tartalmaz, amelyek az Emberi
Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Európai Egyezményben
biztosított jogoknak felelnek meg, akkor ezeknek a jogoknak a tartalma és
hatóköre azonos azokéval, amelyek az említett egyezményben szerepelnek. Ez
a rendelkezés nem gátolja, azt, hogy az Unió joga kiterjedtebb védelmet
szolgálhasson.

53. cikkely
A védelem szintje
Jelen Chartát nem szabad úgy értelmezni, mint amely szűkíti, vagy
hátrányosan érinti az Unió joga, a nemzetközi jog és az Unió, a Közösség,
illetőleg az összes tagállam által elfogadott szerződésekben, köztük az
Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelmének Európai Egyezményében,
és a tagállamok alkotmányaiban saját alkalmazási területükre elfogadott
jogokat.

54. cikkely
A jogokkal való visszaélés tilalma
Ezt a Chartát nem szabad úgy értelmezni, mint amely feljogosít bármely
olyan tevékenységre vagy bármely olyan cselekmény végrehajtására, amely a
jelen Chartában elismert bármely jog vagy szabadságjog semmissé tételére
vagy a Chartában foglalt korlátozásának kiterjesztésére irányul.