I. Bevezető.

1.§.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a
Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Sajtószakszervezet a
magyar újságírás erkölcsösségének fenntartása érdekében közös etikai
alapelveket dolgozott ki, amelyek megfelelnek
   - az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 44. rendes ülésén az újságírói
etikáról szóló 1003/1993. számú határozatának, és
   - a Nemzetközi Újságíró Szövetség 1986. évi világkongresszusán az
újságírói magatartásról elfogadott elvi deklarációnak.

2.§.
   a) A négy szervezet a közös etikai alapelveket minden újságírói,
szerkesztői, kiadói munkát végző tagjára érvényesnek, irányadónak
tekinti, akár a nyomtatott, (írott, fényképezett, ) akár az
elektronikus sajtónál, vagy az on-line újságírás területén fejti ki
egyéni vagy kollektív tevékenységét.
   b) A közös etikai alapelvek alkalmazása során - tekintettel a
sajtótörvényben az információ megszerzésével, szolgáltatásával
kapcsolatban megállapított kötelezettségekre és jogokra - a négy
szervezet a tájékoztatást foglalkozásszerűen végző újságírónak tekinti
azt,
   - aki valamelyik bejegyzett újságírói szövetségnek,
   - vagy akit a bejegyzett tömegtájékoztatási eszköz felelős szerkesztője
megbízó levéllel látott el.
   A négy szervezet elvárja az on-line újságírásban tevékenykedő
újságíróktól, hogy ezt a mivoltukat közleményeiknél tüntessék fel.
   c) A négy szervezet mindegyike saját etikai szabályzatában a közös
etikai alapelveknek megfelelő egységes megfogalmazásra, értelmezésre és
alkalmazásra törekszik.
   d) A négy szervezet a magyar újságírás erkölcsösségének megőrzése,
fejlődése érdekében azoknak is ajánlja a közös etikai alapelvek
követését, akik nem tagjai egyik szervezetnek sem.

3.§.
A négy szervezet "együttműködési tanácsot" hoz létre a szervezetetek
képviselőiből, akiket a szervezetek egyenlő számban delegálnak a
testületbe.

II. KÖZÖS ETIKAI ALAPELVEK

4.§.
   a) A sajtó szabadsága, az informálás kötelezettsége, a tájékozódáshoz
való jog az állampolgárok alapvető joga, amelyet az Alkotmány biztosít.
Az újságírónak etikai kötelessége védelmezni, mindennapos munkájában
érvényesíteni a sajtó szabadságát, a nyilvánosságot, és teljesíteni az
információ áramlásával kapcsolatos szakmai feladatait.
   b) Az információ - és benne a sajtó útján megszerezhető információ is -
alapvető fontosságú a demokráciában. E nélkül az állampolgárok nem
vehetnek részt a közügyekben, nem gyakorolhatják állampolgári jogaikat,
nem tehetnek eleget kötelezettségeiknek. Ez a kitüntetett szerep
azonban nem teszi az újságírókat hatósági személlyé, a
tömegtájékoztatás eszközeit "ellenhatósággá". Az újságírók etikai
kötelezettsége fellépni a "mediokrácia" kialakulása, létezése ellen.
   c) Őrizni kell a sajtó szabadságát, az újságírói függetlenséget és
pártatlanságot a tulajdonossal szemben is, akár magántulajdonosokról,
akár közösségi - önkormányzati - tulajdonosról van szó. A
tömegtájékoztatási eszköz árucikk, de a benne közölt, újságírótól
származó információ nem. Az információ nem az informátor, nem az
újságíró, nem a tömegtájékoztatási eszközt birtoklók tulajdona, hanem
része az állampolgárok alapvető jogainak.
   d) A tömegtájékoztatási eszközök az információkat - közlésüket vagy
visszatartásukat - nem használhatják fel arra, hogy közvetlenül ezzel
fellendítsék az eszköz keresettségét és a közölhető hirdetések
mennyiségét.
   e) A tömegtájékoztatási eszközökön belüli szabadságot is védelmezni
kell, és szembe kell szállni a belső nyomásgyakorlással is. Újságíró
csak akkor foglalkozhat hirdetésszervezéssel, hirdetésértékű újságírói
produktum készítésével, ha azt a munkakörétől függetlenül, külön
díjazásért, külön megbízás alapján végzi - a törvényekben egyébként
előírt feltételek betartásával.

5.§.
   a) Az újságírói munkában következetesen és világosan el kell választani
egymástól a hírt és a véleményt. Közös etikai alapelvünk: A hír szent,
a vélemény szabad!
   b) A hír tényeket, adatokat közöl, valóságtartalma a tényeken alapul és
bárki által ellenőrizhető. Közös etikai alapelvünk: nem szabad hazudni!
   c) A véleményt - amely szükségszerűen szubjektív - az újságírónak
etikus formában kell kifejeznie. A sajtószabadság keretei között
cselekvő tényfeltáró újságírást tehát csak az információk
valósághűségének és a vélemények tisztességének követelménye
korlátozhatja.

6.§.
   a) Az újságírói szakmában sem szentesíti a cél az eszközt. Információt
kizárólag törvényes és etikus eszközökkel, módszerekkel lehet
megszerezni. Sérti az újságírói etikát a lehallgatás, a rejtett kamera,
rejtett magnetofon alkalmazása, a magánéletet sértő fényképezés stb.
   b) Az újságírónak mind a hírben, mind a vélemény nyilvánításban
tiszteletben kell tartania az ártatlanság vélelmét és tartózkodnia kell
- különösen bíróság által tárgyalt ügyekben - az ítéletalkotástól.
   c) Az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberek jogát a
magánéletre. A közéletben hivatalt viselő személyeknek joguk van
megvédeni magánéletüket a nyilvánosságtól, kivéve, ha a magánéletük
hatást gyakorol a közéleti tevékenységükre.
   d) Etikai vétséget követ el az az újságíró, aki a szenzáció érdekében
kíméletlenül, figyelmen kívül hagyja a bűncselekmény áldozatainak, az
áldozatok hozzátartozóinak személyiségi jogait, érzelmeit.

7.§.
A tömegtájékoztatási eszközöknek gyorsan és hitelesen, az összes
rendelkezésükre álló eszközzel helyesbíteniük kell minden általuk közölt
hamis vagy téves hírt, tisztességet sértő véleményt. A helyesbítés mindig
etikai kötelezettség is, akár az érintett kérésére, a bíróság - vagy más
hatóság - rendelkezésére, akár saját forrásból szerzett értesülés alapján
jut tudomására, hogy hamis, téves információt közölt.

8.§.
   a) Az újságíró nem maradhat semleges, ha a demokratikus értékek
védelméről van szó! Kötelessége fellépni a terrorizmus, a bármilyen
szempontú - faj, vallás, kultúra, nemzetiség, nem, életkor, stb. miatti
- gyűlöletkeltés ellen. Nem támogathatja az erőszakot.
   b) A tömegtájékoztatási eszközök hatása nagy az ifjúságra. Az újságíró
etikai kötelessége, hogy ne terjessze az erőszak dicsőítését, a nemiség
profanizálását és öncélú megjelenítését, a "pénzért minden lehetséges"
szélsőséges szemléletet.
   c) Az újságíró etikai kötelessége őrizni a magyar nyelv, és a
Magyarországon élő kisebbségek anyanyelvének szépségét, tisztaságát.
Nem használhat öncélúan, szükségtelenül illetlen, trágár szavakat,
kifejezéseket. Kötelessége fellépni a nyelvi, a stílusbeli
igénytelenség, a silányság ellen.
   d) A tömegtájékoztatási eszközöknek, és személy szerint az újságíróknak
is, etikai kötelességük szerepet vállalni társadalmi összeütközések
esetén a feszültségek feloldásában, a bizalomra, a türelemre való
ösztönzéssel.

9.§.
Az újságíróknak vigyázniuk kell a munkájuk során kialakuló
kapcsolataikban, hogy elkerüljenek mindenféle, az újságírás függetlenségét
és pártatlanságát veszélyeztető összefonódást. Az újságíró nem
használhatja fel hivatását elsődlegesen presztízsszerzésre, személyes
befolyása növelésére.

10.§.
Az újságírói munka során előfordulhat, hogy a jogi és etikai feltételek,
körülmények szembekerülnek egymással. Az újságíró köteles tiszteletben
tartani a törvényeket. Ha azonban etikai szempontú kétségei támadnak a
törvények betartását illetően, kötelessége szakmai szervezetének etikai
bizottságához fordulni irányadó véleményt kérve, ha lehetséges még a
konfliktusok előtt, de mindenféleképpen a lehető leggyorsabban. (Ilyen
lehet például a nyilvánosság és a titokvédelem érdekeinek összeütközése,
az informátor személyének titokban tartása, illetve az informátor által
feltárt bűncselekmény megakadályozásának kötelezettsége esetén.) Ha az
újságíró egyik szervezetnek sem tagja, ajánlatos, hogy belátása szerint
válasszon tanácsadó szervezetet.

11.§.
Az újságírók egymás közötti kapcsolati a kollegialitás szabályai szerint
épüljenek.
   a) Miként az olvasók, nézők, hallgatók iránt, akként egymásra
vonatkozóan is a tiszteletet, a megbecsülést kell kifejezésre juttatni.
   b) Tilos a plágium! Plágium nemcsak mások műveinek részben vagy
egészben saját név alatti átvétele, hanem az is, ha mások által
felderített eseményekkel, jelenségekkel úgy foglalkozik valaki, hogy
nem jelöli meg a forrást.
   c) Saját művet is tilos közlésre felajánlani több tömegtájékoztatási
eszköznek anélkül, hogy erről előzetesen tájékoztatná a szerző az
érintett médiumokat.
   d) Sérti a kollegialitás követelményét az, aki rosszhiszeműen
megtéveszti kollégáját a hírben szereplő tények, események, vagy az
ezek kapcsán kialakult vélemények valódiságát illetően.
   e) Az újságírók etikai kötelessége, hogy közreműködjék a munkahelyi
környezet kialakításában és az egymással szemben álló munkahelyi
közösségek ellentéteinek feloldásában. Etikai vétséget követ el az, aki
úgy vesz részt ilyen szemben álló közösségekben, hogy magatartása sértő
és illojális a kollégáival szemben.

III. EGYÜTTMŮKÖDÉSI TESTÜLET

12.§.
   a) Az együttműködési testületnek tizenkét tagja van. A testület 3-3
tagját a négy újságírói szervezet delegálja.
   b) Az együttműködési testület elnöki tisztét, negyedévenkénti váltásban
az egyes szervezetek delegátusai közül kijelölt személyek töltik be. Az
elnök személyét nem választják, őt a delegáló szervezet jelöli ki. Az
elnöklés sorrendjét sorsolással alakítják ki minden naptári év
kezdetétől.
   c) Az együttműködési testület döntéseit teljes testületi egyetértéssel
hozza. A soros elnök két szavazattal rendelkezik, ha saját ügyrendjük
szerint olyan eljárási kérdésben kell dönteniük, amelyben a többségi
vélemény ismerete lényeges.
   d) A négy újságírói szervezetre vonatkozó állásfoglalások csak teljes
testületi egyetértéssel hozhatók. Az együttműködési testület ilyen
módon kialakított állásfoglalását mind a négy szervezet köteles
figyelembe venni.

13.§.
Az együttműködési testület állást foglalhat:
   a) a közös etikai alapelvek kibővítését, szűkítését ajánlva a négy
szervezetnek.
   b) a közös etikai alapelvek és az egyes szervezetek etikai kódexének
eltérései ügyében,
   c) a közös etikai alapelvek értelmezése ügyében
   d) az egyes szervezeteknél folytatott etikai eljárási gyakorlat ügyében.

14.§.
Az együttműködési testület állást foglalhat közérdekű etikai ügyekben és
felkérheti az egyes újságírói szervezeteket is állásfoglalás
kialakítására.

15.§.
Az együttműködési testület felkérésére az egyes újságírói szervezetek
részletes és tárgyszerű felvilágosítást adnak az azonos, vagy hasonló
témában, tárgykörrel vizsgált ügyeikről, hozott határozataikról. A
felkérések az együttműködési testület egyedi döntései alapján történnek.

16.§.
Az együttműködési testület működésének feltételeit mindig az a szervezet
biztosítja, amelyiknek a delegációja az elnököt adja. Az elnök csak a
delegáló szervezet előzetes engedélyével vállalhat olyan anyagi
kötelezettséget, amely hatásában túlterjed az elnöklés negyed évén.

17.§.
Az együttműködési testület egyéb ügyekben a saját maga által hozott
ügyrend szerint működik.