|
Lobbizás a
gyakorlatban
Bemutatkozás
Szövetségünk, az Első Magyar Lobbi Szövetség 2002.
március elsején alakult meg. Jelenleg mintegy 40 tagunk
van. Elnökünk Dr. Vass lászló, a Budapesti Corvinus
Egyetem egyetemi docense, a Budapesti Kommunikációs
Főiskola főigazgatója, az egyetemi másoddiplomás 2 éves
érdekérvényesítő (lobbi) képzés vezetője. Egyéb
elfoglaltsága miatt nem tud itt lenni, ezért engem kért
meg a helyettesítésére. Én 10 éve kezdtem lobbizással
foglalkozni.
Szövetségünk
célja:
-
a tagok
lobbista tevékenységének szakmai, jogi és egyéb módon
történő elősegítése,
-
a tagok közös
és egyéni érdekeinek képviselete és védelme,
-
a lobbizás
pozitív társadalmi megítélésének elősegítése.
Mi a
lobbizás?
Röviden:
döntéshozók befolyásolása.
Hosszabban:
A lobbizás olyan komplex kommunikációs tevékenység,
amely a jogalkotók és a döntéshozók felé irányul a
megbízói érdekek érvényre juttatása céljából. Ebben a
definícióban a hangsúly a kommunikáción van.
A lobbi egy
szakma, egy megtanulható eszköz.
Itt egy
gyakorlati blokk következett:
A résztvevők
negyede emelte fel a kezét a kérdésemre, hogy
lobbizott-e már eddig. Hasonló módon a részvevők több,
mint fele jelezte, hogy van névjegykártya nála.
Ezután
megkértem mindegyik résztvevőt, hogy mutatkozzon be
valaki olyannak, akit eddig még nem ismert. A második
kérésem az volt, hogy dícsérjék meg a másikat, bármilyen
indokkal. Ez is gyorsan megtörtént. A lobbizásban is jól
alkalmazhatóak ezek a módszerek.
Most már
közelebb hozhatjuk a lobbizást, mint tevékenységet.
Szerintem mindenki lobbizott már a jelenlévők közül.
Feltételezem, hogy mindenki udvarolt már eddig, vagy
neki udvaroltak. Az udvarlás folyamatában is megjelenik
a döntéshozó befolyásolása, és ez eléggé komplex
kommunikációs tevékenység… Sőt, támogató véleményvezér
is jó, ha van, de legalábbis ne legyen ellenséges az
anyós-jelölt.
A
kommunikációt elősegíti egy kis virág, közös ebéd, apró
és személyes ajándék. Ez igaz az udvarlásra is, de a
politikusokkal való kapcsolatra is. Ahogy nem illik
kilóra megvenni életünk leendő párját, ugyanúgy őket
sem.
Mi nem
tartozik a lobbizásba: a korrupció és az 1-2 rokonon,
volt osztálytárson keresztüli ügyintézés.
Kik felé
irányul a lobbizás: Parlament, pártok, minisztériumok,
hatóságok, önkormányzatok.
A
lobbizás eredményei lehetnek:
Gyorsan
elintézett hivatalos ügy (nem a 90. napon adja fel az
ügyintéző a hiánypótlásra fel-szólító levelet!): pl.
szakhatósági engedély, önkormányzati ingatlan
megvásárlásának az engedélyezése.
Kedvezően
módosított jogszabály: pl. a formai hibás vagy hiányos
pályázatok készítői kapjanak erről levelet és 8 napon
belül korrigálhassanak.
Plusz
pénzügyi forrás: az 1%-hoz 1,5%-ot rak hozzá az állami
költségvetés. Ez éves szinten 4 Md Ft többletet
jelentene, amennyiben elfogadják.
Hogyan
lobbizzanak a civil szervezetek?
Legyenek
elegendően nagyok. Nő a piacra lépés és a piacon maradás
költségszintje: a fenn-maradáshoz, a növekedéshez
szükséges pr, jogi, sajtó, tanácsadói és egyéb költségek
kritikus szintje folyamatosan emelkedik. (Kritikus szint
alatt egy működő civil szervezetnél azt a
költségmennyiséget értem, amekkora összeget el kell egy
évben költenie ahhoz, hogy ne zsugorodjon.)
Kössenek
valahogyan érdekszövetséget, amennyiben hasonló témával
sok, viszonylag kicsi szervezet foglalkozik. A legalább
részleges összefogással elérhető eredmény valószínűleg
több lesz, mint amit külön-külön érnének el.
Idejében
kezdjék el a lobbizást, pl. ne csak az államigazgatási
egyeztetés után véleményezzék az adott jogszabály
tervezetét. A civil szervezetek kezdeményezően
lobbizzanak. Fontos, hogy a civil szervezetek tudják,
mit akarnak elérni, ennek támogatásához találjanak
megfelelő szövetségeseket.
A civil
szervezetek is vegyék figyelembe, hogy az Európai Unió
tagjai vagyunk, és a fontos döntések egy része
Brüsszelben születik. A múltheti 168 Órában Dr. Lévai
Katalin EU képviselő írta az ottani helyzetről: „Civil
szervezetek, lobbisták, üzleti és akadémiai körök
keresik az ismertebb képviselőket ezerféle együttműködés
reményében. Egymást érik a konferenciák, meghallgatások,
szakmai találkozók, munkaebédek, munkavacsorák.”
A vitában
elhangzottak közül 2 észrevétel vonatkozott a lobbira:
Az egyik a
lobbizásra vonatkozóan új definíciót javasolt a
lobbizásra: „Valaki más pozitív reputációjának növelése
a saját reputáció növelése érdekében.”
Megígértem,
hogy erről tájékoztatom az elnökünket. Az érdemi
válaszom az volt, hogy mi is többféle definíciót
ismerünk. Más pl. az európai, más az amerikai
értelmezés. Szerintem az eredeti definíció itt és most
üzletileg jól értelmezhető, mind a lobbisták, mind a
lobbit igénybevevő megbízók számára is.
A másik
hozzászóló büszkén említette, hogy tárcakörözés után is
meg tudták változtatni egy tervezett jogszabály nekik
nem tetsző részét. Ehhez gratulálni tudok, ez mutatja az
adott civil szervezet erejét. Szerintem egy civil
szervezet az ilyen sikerektől függetlenül is legyen
kezdeményező. Könnyebb elfogadható javaslatokat tenni a
jogszabályalkotás kezdetén, mint a végén kilőni a nem
tetsző részeket.
Elérhetőségek: Kopiás Gábor, 1053 Budapest, Kecskeméti
u. 14., 20/410-5625, kopias@kopias.hu |
