Ingyenes szolgáltatásunk
A kommunikációs
és a public relations szakma legfontosabb dokumentumai, Etikai Kódexek,
Szakmai Magatartási Szabályzatok innen letölthetők:
A Magyar Reklámetikai Kódex azzal a céllal készült, hogy
a Magyarországon
reklámtevékenységet folytatók szakmai-etikai
normagyűjteményeként
szolgáljon és alkalmazásával megvalósuljon az
Országgyűlés által a
gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény bevezető
részében is elismert
szakmai önszabályozás.
Az első Magyar Reklámetikai Kódexet a Magyar
Reklámszövetség - az egész
régióban egyedülálló módon - már 1981-ben létrehozta.
Ezzel egy olyan
normagyűjtemény született, amely egyrészt a párizsi
székhelyű Nemzetközi
Kereskedelmi Kamara kódexén, másrészt az akkori
társadalmi-gazdasági
renden, az abból fakadó körülményeken alapult. A Kódex
átdolgozására
először 1991-ben került sor, amit a rendszerváltás
indokolt.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében
Magyarország
jogharmonizációs kötelezettséget vállalt. Ennek során a
reklámszakmát
érintő, olyan fontos jogszabályok születtek, mint a
rádiózásról és
televíziózásról szóló 1996. évi I. tv., a
tisztességtelen piaci verseny és
a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
tv., végül a
gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII.
törvény.
1997-ben a Magyar Reklámszövetség Etikai Bizottsága és
az Önszabályozó
Reklám Testület közös munkabizottsága igazította a
Kódexet � a gazdasági
reklámtevékenységről szóló törvényt figyelembe véve � a
változó
társadalmi, gazdasági és jogi környezethez.
Az újabb átdolgozást a reklámtörvény 2001. évi
módosítása és 1997 óta a
Kódex alkalmazása során szerzett gyakorlati
tapasztalatok teszik
indokolttá, illetve szükségessé.
A Kódex általában nem tér ki a törvényi előírásokra,
azokat ismertnek
tekinti. A Kódex természeténél fogva a jognál
részletesebb, olykor
szigorúbb megfogalmazásokkal is él. Előfordulhat
ugyanakkor, hogy más
szakmák, iparágak szakmai-etikai kódexei olyan speciális
előírásokat
tartalmaznak, melyeket nem reklámszakmai szempontból
indokoltak, ezek a
jelen normagyűjteményben nem szerepelnek.
A Kódexet a reklámszakma szervezetei áttanulmányozták és
jóváhagyták.
Hatályos a mai naptól, a következő szervezetek közös
akaratából:
Budapest, 2001. június 26.
Magyar Reklámszövetség
Önszabályozó Reklám Testület
Reklám Világszövetség
Reklám Világszövetség Magyar Tagozata
Magyarországi Reklámügynökségek Szövetsége
Magyar Közterületi Reklámszövetség
Magyar Lapkiadók Egyesülete
TORTA (Televíziók Országos Reklám Tanácsa)
Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete
Magyar Marketing Szövetség
Direkt Marketing Szövetség
Márkás Termékeket Gyártók Magyarországi Egyesülete
Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága
Édességgyártók Szövetsége
Magyar Sörgyártók Szövetsége
Magyar Szeszipari Szövetség
1. Cikkely
A Kódex hatálya
(1) A Kódexa Magyarországon reklámtevékenységet
folytatók gyakorlati,
szakmai-etikai normagyűjteménye.
(2) A Kódex személyi hatálya kiterjed az aláíró
szervezetek tagjaira, és
mindazokra, akik a Kódex rendelkezéseinek önként
alávetik magukat
(3) A Kódex tárgyi hatálya kiterjed a Magyarországon
közzétett valamennyi
reklámra azok megjelenési formájától, közzétételi
helyétől függetlenül.
2. Cikkely
Értelmezések
(1) Amennyiben a Kódex másképp nem rendelkezik, az egyes
kifejezések
értelmezésére a gazdasági reklámtevékenységről szóló
1997. évi LVIII.
törvény 2. § fogalmi rendszere, valamint a rádiózásról
és televíziózásról
szóló 1996. évi I. törvény 2. § fogalmi rendszere az
irányadó.
(2) A Kódex alkalmazása során a reklám fogalmát a
gazdasági
reklámtevékenységről szóló törvényben megfogalmazottakon
túl ki kell
terjeszteni egyrészt a társadalmi célú reklámra,
másrészt a támogatással
(szponzorálással) szerzett nyilvánosságra és a
vásárlásösztönzés
eszköztárára (pl. termékminta, kóstoló, jutalom,
nyereményakció) is.
(3) A reklám fogalmát a továbbiakban ki kell terjeszteni
az elektronikus
levelekben (e-mail) küldött reklámokra, valamint az
Interneten használt
különböző reklámeszközökre (például, de nem kizárólag:
céghez, termékhez
vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó honlap, banner, button,
pop-up window,
interstitial, superstitial).
(4) A Kódexet mind szó szerint, mind szellemében
alkalmazni kell.
(5) Annak elbírálására, hogy a reklám a Kódex
előírásainak megfelel-e, az
egyes megjelöléseknek, kifejezéseknek a mindennapi
életben, illetve az
adott szakmában általánosan elfogadott jelentése az
irányadó.
(6) A reklám megítélésénél figyelembe kell venni, hogy
milyen hatást
gyakorolhat a társadalomra, tekintettel a közzététel
módjára és helyére. A
reklámeszközök eltérő jellege miatt az a reklám, amely
az egyik
reklámeszközön közzétéve nem kifogásolható, nem
fogadható el szükségképpen
más reklámeszközön való megjelentetéskor is.
3. Cikkely
Alapelvek
(1) A reklámnak törvényesnek, tisztességesnek és igaznak
kell lennie.
(2) A reklámot társadalmi felelősségérzettel kell
elkészíteni.
(3) A reklámnak meg kell felelnie a tisztességes verseny
általánosan
elfogadott alapelveinek.
(4) A reklámozásban figyelembe kell venni a társadalom
általánosan
elfogadott erkölcsi-etikai normáit, valamint a
közízlést.
(5) Egyetlen reklám sem ronthatja a reklámszakma
hírnevét, illetve nem
ingathatja meg a reklámtevékenységbe vetett közbizalmat.
(6) A reklámszakma szereplői és szervezetei - a
reklámszakmai
önszabályozás keretei között - a kereskedelmi
szólásszabadság mindenkori
érvényesítése érdekében lépnek fel.
4. Cikkely
Általános reklámtilalmak és korlátozások
(1) A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem
kelthet olyan
összhatást, amelyek sértik a társadalom általánosan
elfogadott
erkölcsi-etikai normáit.
(2) A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával,
nem használhatja ki
tapasztalatlanságát, hiszékenységét vagy tudatlanságát.
(3) Természeti, történelmi, tudományos, kulturális
értékek, emlékek
reklámban való alkalmazása nem sértheti azok
megbecsülését.
(4) A reklám nem sérthet semmilyen világnézeti, (ezen
belül vallási)
meggyőződést. Vallási jelképek, motívumok a reklámban
kizárólag a jó ízlés
határai között és a tárgyhoz illő módon használhatók
fel.
(5) A reklám nem tartalmazhat népek, nemzetiségek,
etnikumok, nemek vagy
korosztályok közötti hátrányos megkülönböztetést,
illetve nem támogathat
ilyen nézeteket.
(6) Nemzetek jelképei a reklámban - elsősorban termékek,
szolgáltatások
eredetének megjelölésére való utalásként - a jó ízlés
határai között
használhatók fel. A Magyar Köztársaság nemzeti
jelképeinek használatáról
törvény rendelkezik. Az egyes megyék, települések
jelképei csak az
illetékes önkormányzat előzetes engedélyével
használhatók fel a reklámban.
Mindezen jelképek használata során meg kell őrizni azok
tekintélyét.
(7) A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem
kelthet olyan
összhatást, amely agresszív, erőszakos vagy törvénybe
ütköző
cselekedeteket ösztönöz, támogat vagy igazol.
(8) A társadalmi célú reklámkivételével a reklám nem
kelthet félelmet.
(9) A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem
kelthet olyan
összhatást, amely az emberi élet, az egészség vagy a
testi épség
veszélyeztetését, a környezet és a köz- vagy
magántulajdon károsítását, az
állatok kínzását ösztönzi, támogatja vagy igazolja.
(10)Gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású
készítmények
reklámja nem tartalmazhatja egészségügyi szakemberek és
szervezetek
ajánlását. Egészségügyi cikkek, gyógyhatású
élelmiszerek, kozmetikumok
reklámja nem élhet vissza az egézségügyi szakemberek és
-szervezetek
iránti bizalommal.
(11)Tilos a reklámozásban az erotika, a szexualitás
öncélú - a reklám
tárgya, témája által nem indokolt - felhasználása. Az
emberi testnek a jó
ízlés határai között történő ábrázolása nem
kifogásolható.
(12)A reklám nem tartalmazhat tudatosan nem észlelhető
elemeket.
5. Cikkely
A megtévesztő és összehasonlító reklám szabályai
(1) A reklám nem helyettesíti és nem is helyettesítheti
a vásárlási,
illetve a szolgáltatási szerződés részleteinek
megismerését és tudomásul
vételét. Az Interneten közzétett reklámok esetében a
reklámokhoz
kapcsolódó esetleges szerződéskötési lehetőségre a
fogyasztó figyelmét
külön fel kell hívni. A vásárlási, illetve a
szolgáltatási szerződést az
ajánlattal együtt közzé kell tenni. A vásárlás
érvényességét a szerződés
elfogadásától kell technikailag függővé tenni.
(2) A reklám nem élhet vissza kutatási eredményekkel,
illetve műszaki és
tudományos kiadványokból vett idézetekkel. Tilos a
tudományos eredmények
és kifejezések megtévesztő felhasználása.
(3) A reklámban a fogyasztót pontosan és hitelesen
tájékoztatni kell a
kedvezmények és csereakciók feltételrendszeréről vagy
azok
elérhetőségéről.
(4) Az olyan termék vagy szolgáltatás Interneten történő
reklámozása
során, ahol a reklámozás egyben értékesítési és/vagy
szolgáltatás-igénybevételi lehetőséggel párosul, a
reklámozónak különös
figyelmet kell fordítania a pontos és hiteles
tájékoztatásra. Így
különösen kerülni kell az internetes technológia
fogyasztót megtévesztő,
félrevezető, vagy egyéb módon károsító alkalmazását. A
reklámozónak nem
megengedett továbbá, hogy megtévesztő módon korlátozza a
fogyasztó
navigációs lehetőségét a Web-oldalról (például
úgynevezett splash screen
alkalmazásával).
(5) Az Interneten történő reklámozásnál az azzal
egybekötött értékesítési
lehetőség a fogyasztó számára egyértelmű módon
feltüntetésre kell, hogy
kerüljön. A reklámozónak fel kell hívnia a fogyasztó
figyelmét a Web-oldal
tényleges tartalmának megismerésére.
(6) Az Interneten közzétett minden promóciós ajánlatot
és játékot,
árengedményeket, bonusokat, ajándékokat egyértelműsíteni
kell. A minősítő
feltételeket világosan, kielégítően körülírva és
pontosan kell
megfogalmazni, illetőleg ezen feltételeknek könnyen
hozzáférhetőeknek kell
lenniük.
(7) Az olyan termék vagy szolgáltatás reklámozása során,
ahol az
értékesítés módjából adódóan a fogyasztó kizárólag a
reklám alapján dönt
(pl. áruküldés), a reklámozónak különösen nagy figyelmet
kell fordítania a
pontos és részletes tájékoztatásra.
(8) Új vagy jelentős változáson átesett termék,
szolgáltatás reklámjában
az ?új� kifejezés a termék, szolgáltatás életgörbéjéhez
képest csak
ésszerű ideig szerepeltethető.
(9) Ha a gazdasági reklám arra hivatkozik, hogy a
reklámozott termék vagy
szolgáltatás megvásárlása közérdekű vagy jótékony célt
szolgál,
egyértelműen közölnie kell, hogy a reklámozó mit vagy a
bevételnek milyen
hányadát fordítja a megjelölt célra.
(10)A társadalmi célú reklám megrendelőjét a reklámban
jól felismerhetően
meg kell nevezni.
(11)Az olyan társadalmi célú reklámnak, amely anyagi
támogatásra,
adományozásra való felhívást tartalmaz, világosan és
egyértelműen meg kell
jelölnie a kibocsátó szervezet nevét és a beérkező
adományok
rendeltetését.
(12)A társadalmi célú reklám csak a valós veszélyhez
illő mértékben
kelthet félelmet.
(13)Az összehasonlító reklámban közölt adatok legyenek
elfogulatlan és
szakszerű vizsgálattal egyértelműen bizonyíthatók.
6. Cikkely
A reklám azonosíthatósága
(1) A reklámnak, illetve az interneten közzétett reklám
esetén annak a
természetes vagy jogi személynek is, aki a reklámot
közzéteszi,
megjelenési formájától és a használt reklámeszköztől
függetlenül világosan
felismerhetőnek és azonosíthatónak kell lennie. Ha a
reklám olyan
reklámeszközben jelenik meg, amelyik híreket,
szerkesztőségi anyagokat
vagy műsort tartalmaz (televíziós-, rádiós hírműsor;
nyomtatott sajtó;
internetes tartalomszolgáltató), akkor azt úgy kell
közzétenni, hogy annak
hirdetés jellege egyértelműen kitűnjön.
(2) A társadalmi célokra (is) hivatkozó gazdasági
reklámból egyértelműen
ki kell tűnnie a reklám gazdasági jellegének.
(3) A támogató (szponzor) nevét vagy az általa
megnevezni kért márkanevet,
védjegyet, megjelölést úgy kell nyilvánosságra hozni,
hogy a támogatás
(szponzorálás) tényéről a szponzorált kiadvány, műsor,
rendezvény stb.
minden résztvevője, nézője, olvasója, hallgatója
tudomást szerezhessen.
7. Cikkely
Az anyanyelv védelme
A reklám � például idegen nyelvű elemek alkalmazásával -
nem kelthet olyan
összhatást, amely a magyar nyelv szabályait, tisztaságát
sérti.
8. Cikkely
A hitelrontás tilalma
A reklám nem támadhatja vagy ronthatja más termékének,
szolgáltatásának
hitelét sem közvetlenül sem közvetetten.
9. Cikkely
Az árumegjelölések és a reklámötletek védelme
(1) Tilos a reklámban jogosulatlanul olyan nevet,
megjelölést vagy
árujelzőt használni, amelyről mást, illetve más termékét
vagy
szolgáltatását szokták felismerni.
(2) A reklám nem hasonlíthat annyira más reklámok
általános
megjelenéséhez, szövegéhez, szlogenjéhez, vizuális
megjelenítéséhez,
zenéjéhez és hangeffektusaihoz, hogy az megtévesztő
legyen vagy
megtévesztésre adjon okot.
10. Cikkely
A személyiségi jogok védelme
(1) A reklám nem használhatja fel jogosulatlanul
valamely személy nevét,
képmását, hangfelvételét, nyilatkozatát.
(2) A reklám nem sértheti a már nem élő személyeket
megillető történelmi
vagy kulturális megbecsülést, illetve általában a
kegyeleti érzést.
(3) Kizárólag a fogyasztó/befogadó egyidejű
hozzájárulásával történhet
reklámozás telefon útján.
(4) Kizárólag a fogyasztó/befogadó egyértelmű, előzetes
hozzájárulásával
történhet reklámozás SMS illetve telefax úján.
(5) Elektronikus levél útján csak olyan felhasználók
számára küldhető
reklám, akiknek a címe a törvényi szabályozásnak
megfelelően és úgy került
a reklámküldő személy vagy szervezet birtokába, hogy a
fogyasztó/befogadó
egyértelműen hozzájárult a reklámküldéshez. Ilyen
reklámot csak az a
személy vagy szervezet küldhet, - aki vagy amely a
felhasználói
hozzájárulást megkapta, illetve - aki vagy amely a címek
birtokába
harmadik félként, ám a felhasználó által erre
egyértelműen és előzetesen
feljogosított személy vagy szervezet közvetítésével
jutott.
Ilyen reklám minden esetben csak a törvényi
szabályozásnak megfelelően
és olyan tárgyban, mennyiségben és gyakorisággal
küldhető, amire a
felhasználó által adott eredeti engedély szól. Minden
ilyen küldeményben
világosan fel kell tüntetni, hogy a felhasználó hogyan
"iratkozhat le" az
adott címlistáról, vagyis milyen egyszerű módszerrel
előzheti meg azt,
hogy további reklámküldeményeket kapjon az adott
feladótól.
Korlátozás nélkül küldhetőek reklámküldemények azokra az
elektronikus
levélcímekre, amelyeket tulajdonosaik kifejezetten és
egyértelműen azzal a
céllal tettek közzé, hogy azokon keresztül az
információk konkrét tematika
szerint nem meghatározott minél szélesebb köre eljusson
hozzájuk.
11. Cikkely
Gyermekek és fiatalok védelme
(1) A gyermekeknek szóló reklámozás során különös
gondossággal kell
eljárni a reklám azonosíthatósága érdekében.
(2) A gyermekeknek, fiatalkorúaknak- vagy gyermekek és
fiatalkorúak
szerepeltetésével készült reklám nem tartalmazhat olyan
kijelentést,
vizuális megjelenítést, vagy hangeffektust, amely
szellemileg, erkölcsileg
és fizikailag a kárukra lehet, kihasználja
hiszékenységüket,
tapasztalatlanságukat és érzésvilágukat.
(3) A reklám nem vezethet a gyermekekben olyan tudat
kialakulására, hogy
ha a reklámozott árut nem vásárolnák meg, akkor
szégyenkezniük kellene
vagy hátrányba kerülnének.
(4) A reklám nem sértheti a gyermek- és fiatalkorúak
előtt a szülők és a
nevelők tekintélyét, és nem bíztathat velük szembeni
engedetlenségre.
(5) A reklám nem használhatja ki tisztességtelenül a
gyermek- és
fiatalkorúak szülők, nevelők iránti bizalmát.
(6) A gyermek- és fiatalkorúaknak szóló reklám tartalma
és megjelenítése
nem mutathat rossz mintát, negatív erkölcsi értékeket.
(7) A gyermekkorúakhoz szóló reklám nem indíthatja őket
arra, hogy
bármilyen okból számukra ismeretlen személyekkel
kapcsolatot keressenek
vagy létesítsenek.
(8) Gyermekek és fiatalkorúak nem szerepeltethetők az
olyan termékek,
szolgáltatások reklámjában, amelyek reklámozására
alapvetően
alkalmatlanok.
(9) Egészségre ártalmas termék nem reklámozható a
gyermekeknek vagy
fiatalkorúaknak készült reklámban, illetve ilyen
reklámokban nem
szerepeltethetők gyermekek és fiatalkorúak.
(10)Közoktatási intézményekben reklámozni csak az
intézmény vezetőjének
engedélyével szabad. Az engedélyeztetési kötelezettség a
reklámozott
termék, szolgáltatás jellegére, a reklám tartalmára, a
reklámozás
módszerére és a közzététel helyére egyaránt vonatkozik.
(11)Az intézmény vezetőjének azt a jogát, hogy a konkrét
reklám
közzétételét saját hatáskörében engedélyezze vagy
tiltsa, nem szabad
szerződésben korlátozni.
(12)Az iskolai reklám nem zavarhatja az oktató-,
nevelőmunkát különös
tekintettel az iskolaidőre, a tanítás rendjére, valamint
a tanórákra.
(13)Az Interneten való reklámközlés során figyelmet kell
fordítani arra,
hogy a kifejezetten felnőtteknek szánt, korhatárhoz
köthető tartalmú
reklámanyagok (ideértve az elektronikus leveleket is) és
az ezekhez
kapcsolódó esetleges további tartalmak ne jussanak el
gyermekkorúakhoz.
(14)Az olyan termék vagy szolgáltatás Interneten történő
reklámozása
során, ahol a reklámozás egyben értékesítési és/vagy
szolgáltatás-igénybevételi lehetőséggel párosul, a
reklámozónak különös
figyelmet kell fordítania arra, hogy az áruvásárlásra,
vagy a szolgáltatás
igénybevételére vonatkozó jognyilatkozat előtt a
gyermekek szerezzék meg a
szülői beleegyezést. A jognyilatkozat hatályosulását
technikailag is a
beleegyezés meglétéhez kell kötni.
12. Cikkely
A szavatosság, jótállás (garancia) szabályai
(1) A reklám nem hivatkozhat olyan szavatosságra vagy
jótállásra, amely a
fogyasztónak nem nyújt több jogot, mint maga a
jogszabály.
(2) Amennyiben a reklám garanciára hivatkozik, a
reklámból a garancia
tartalmának világosan ki kell tűnnie.
13. Cikkely
Felelősség a reklámért
(1) A Kódex szabályainak betartásáért elsősorban és
mindenre kiterjedően a
reklámozó felelős.
(2) Amennyiben a Kódex alkalmazása szempontjából a
reklámozó kiléte nem
állapítható meg vagy a reklámozó bizonyítja, hogy a
Kódex szabályainak
megsértésében vétlen, a reklámszolgáltató és a közzétevő
is felelős a
reklámért.
(3) A reklámszolgáltatónak a reklám elkészítésénél-, a
reklám
közzétevőjének a közzétételnél úgy kell eljárnia, hogy a
reklámozó
helytállási kötelezettségének teljesítését lehetővé
tegye.
