A.

Az újságírói etikai kódexet a Magyar Újságírók Országos Szövetsége fogadta
el, majd módosította 1994-ben és 1997-ben. Legutóbbi módosítása a 2000-ben
tartott küldöttközgyűlésen történt. Célja az etikus, tisztességes
újságírói tevékenység megőrzése és elősegítése a szabadságjogok, a
demokratikus közélet, a jogállam keretei között. A kódex a MÚOSZ tagjaira
nézve kötelező, alkalmazását, normáinak betartását tagsági körén kívül is
ajánlja a szövetség. A jogvitás ügyek elsősorban a bíróságok és más jogi
fórumok elé tartoznak, de lehetnek etikai vonatkozásaik, amelyekre a kódex
előírásai kiterjednek.

B.

   B/a. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége elfogadja és követi az
IFJ-konferencia Tiranában 1999. szeptember 27-én elfogadott "záró
következtetéseit". Ennek következtében:
   B/b. A MÚOSZ együttműködik a Magyar Újságírók Közösségével, a Magyar
Katolikus Újságírók szövetségével KÖZÖS ETIKAI ALAPELVEK létrehozásában
és a továbbiakban KÖZÖS ETIKAI KÓDEX, KÖZÖS SZAKMAI NORMÁK
megfogalmazásában.
E közös munka első lépéseként kialakítja az érintett szövetségekkel a
KÖZÖS ETIKAI ALAPELVEK dokumentumát. A KÖZÖS ETIKAI ALAPELVEK
figyelembevételével kell kialakítani és egymáshoz közelíteni a három
szövetség etikai kódexét.
   B/c. A MÚOSZ a felsorolt újságírói szövetségekkel közös EGYÜTTMŰKÖDÉSI
TESTÜLET hoz létre, amely rendszeresen elemzi az újságírói szervezetek
sajtóetikai tevékenységét.
- Az elemzések nyomán, a testület konszenzussal ajánlásokat fogad el az
újságírói szövetségek etikai testületei, bizottságai számára a közös
etikai alapelvek alkalmazásának gyakorlati kérdéseiben.
   B/d. A MÚOSZ etikai bizottsága - ha az ajánlások szükségessé teszik a
MÚOSZ Újságírói etikai kódexének módosítását - a MÚOSZ soron következő
küldöttközgyűlés elé terjeszti a módosító javaslatokat.
Az etikai bizottság - ha az ajánlás nem igényli az Újságírói etikai kódex
módosítását - az etikai ügyekben hozott döntéseinél figyelembe veszi az
ajánlásokat.
   B/e. A MÚOSZ az Újságírói etikai kódex mellékleteként a kódexszel
együtt közzéteszi a közös etikai alapelvek teljes szövegét.
   B/f. Az Együttműködési Testület MÚOSZ-t képviselő tagjait a MÚOSZ
etikai bizottsága delegálja saját tagjai közül.

1. §
1. A magatartási szabályok minden újságírói, szerkesztői, kiadói
tevékenységet végző személyre érvényesek. A kódex hatálya kiterjed a
nyomtatott (írott, fényképezett), az elektronikus sajtónál és az online
sajtónál végzett egyéni és kollektív tevékenységre. Az Újságírói etikai
kódex alkalmazása szempontjából a tájékoztatást foglalkozásszerűen végző
újságíró az,
   - aki tagja valamelyik bejegyzett újságírói szövetségnek, vagy
   - akit a bejegyzett tömegtájékoztatási eszköz felelős szerkesztője
megbízólevéllel látott el.
Az online újságírásban tevékenykedő tagjaitól elvárja a MÚOSZ, hogy
újságírói mivoltukat közleményeiknél tüntessék fel.
2. Az etikai vizsgálat során vizsgálandó, megállapítható és
szankcionálható a szerkesztőség felelős vezetőjének és a kiadó felelős
vezetőjének a felelőssége is.
3.
   A. A MÚOSZ etikai bizottsága a sértett indítványára vagy saját
kezdeményezésére akkor is állást foglalhat az etikai kódex megsértése
ügyében, ha a bepanaszolt személy nem tagja a szövetségnek.
   B. Ha a bepanaszolt személy nem tagja a MÚOSZ-nak, és az eljáró tanács
tudomására jut, hogy más újságírói szakmai szervezetnek tagja, akkor az
etikai bizottság eljáró tanácsa értesíti az eljárás megindításáról,
folytatásáról az érintett szakmai szervezetet, és felkéri tanácskozási
jogú szakértő küldésére az eljáró tanács mellé. A szakértő nem vesz
részt a döntés meghozatalában. Véleményét az eljáró tanács a döntés
meghozatalánál mérlegeli. A szakértő jelenléte vagy távolmaradása
egyebekben nem befolyásolja az eljárás lefolytatását.
   C. Az érintett személy számára mindazokat az eljárási feltételeket
biztosítani kell, amelyek a MÚOSZ tagjait megilletik.
   D. Ezekben az esetekben az állásfoglalás kifejezetten szakmai jellegű,
szankció kiszabására nem kerülhet sor. Az etikai bizottság eljáró
tanácsa ilyenkor is - éppen a közérdekre való tekintettel - szakmai
véleményét nyilvánosságra hozhatja. Az eljáró tanács döntését az
érintett személynek, szerkesztőségnek, szakmai szövetségnek meg kell
küldeni.

Újságírói szabadság, felelősség

2. §
1
   A. Az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberi jogokat. Nem
kelthet gyűlöletet, nem szólíthat fel rasszista megkülönböztetésre
népek, nemzetek, nemzetiségek ellen. Vallása, felekezeti hovatartozása
vagy állapota, neme, testi, szellemi vagy lelki állapota, mássága,
életkora, életmódbeli, életviteli különbözősége miatt nem terjeszthet
senkiről előítéletet szolgáló rágalmakat, ezek miatt senkit sem
becsmérelhet.
   B. Etikai vétséget újságíróhoz méltatlan magatartással, valamint
megjelent írással vagy képpel, rádióadásban elhangzott vagy képpel a
televízióban sugárzott, az újságírói műfajokhoz tartozó alkotással
lehet elkövetni. Nyilvánosságra nem hozott - bár előkészített -
alkotással etikai vétség nem követhető el. (Az Újságírói etikai kódex
7. §. 1. pontjában megfogalmazott esetekben, a nyilvánosságra nem
hozott újságírói alkotás eszköze lehet a magatartással megvalósítható
etikai vétségnek.)
   C. A sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt. A
közerkölcs fogalmát az eljáró tanács értelmezi, és erre az értelmezésre
figyelemmel állapíthatja meg a közerkölcs sérelmét, vagy állapítja meg
az etikai vétség hiányát. Tekintettel arra, hogy a "közerkölcs" csak
aktuálisan - itt és most - állapítható meg, az eljárás során felmerülő
kétség esetén az eljáró tanácsok számára az etikai bizottság e tárgyban
hozott állásfoglalása irányadó.

2. Az 1. § 1. pontjában meghatározott újságírót megilleti a tájékozódás, a
nyilvános közlés, a bírálat, a véleményéhez, meggyőződéséhez, annak
kifejtéséhez való jog. Nem kötelezhető véleményével, meggyőződésével
ellenkező írás vagy műsorszám készítésére.
3. A munkaadó, a szerkesztő, a tulajdonos nem korlátozhatja az újságíró
véleményalkotási, világnézeti, közlési szabadságjogait. Az sem sérti az
újságírói etikát, ha az orgánum szellemiségének és jellegének meg nem
felelő munkát nem közlik, ugyanakkor etikai vétséget követ el a munkaadó,
szerkesztő, a tulajdonos, ha megakadályozza az általa nem közölt mű más
fórumon való megjelentetését.
A tulajdonos, a felelős szerkesztő etikai vétséget követ el, ha a
sajtótermék előállítása során a sajtószabadság érvényesíthetőségét és a
nyilvánosságot alárendeli a sajtótermék árujellegének. Az információs
verseny sem indokolhatja, hogy ellenőrizetlen, a valóságnak meg nem felelő
információkat közöljenek, hogy az érintett személyek személyiségi jogai
sérüljenek.

A személyiség védelme

3. §
1
   A. Az újságírónak tiszteletben kell tartania az ember személyiségi
jogait és méltóságát. Ne állítson valótlanságot, ne használjon a jó
hírnév, becsület csorbítására alkalmas sértő kifejezéseket. A kifejezés
sértő jellegét a közölt tényekkel és a műfaji sajátosságokkal
összefüggésben kell mérlegelni.
   B. Etikai vétséget követ el, aki figyelmen kívül hagyja a bűncselekmény
vagy egyéb esetek áldozatainak, az áldozatok hozzátartozóinak
személyiségi jogait, érzelmeit és a kegyeletre tekintet nélkül mutatja
be a történteket.
2. Az újságírói etika ellen vét az, aki
   - a nyilatkozó hozzájárulása nélkül lényeges változtatást hajt végre
annak nyilatkozatán, illetve figyelmen kívül hagyja a kért tartalmi
módosításokat,
   - a nyilatkozó, a riportalany véleményének, kijelentésének tüntet fel
olyasmit, amit az nem mondott,
   - a nyilatkozót, a riportalanyt sértő szöveg- vagy képi összefüggésbe
helyezi, vagy félrevezeti az anyag megjelenési helyét illetően,
   - a nyilatkozó kérése ellenére nem mutatja be nyilatkozatát az
érintettnek,
   - a hatóság döntése előtt, a még le nem zárt ügyben a vétkességet kész
tényként állítja be.

Valósághű tájékoztatás és lelkiismeretesség

4. §
1. Az újságíró és szerkesztő írásban, online alkotásban, műsorban
szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a
tényeket és adatokat az adott helyzetben elvárható gondossággal
ellenőrizni.
2. A korrekt tájékoztatást sérti, és ezzel etikai vétséget követ el, aki
akadályozza a valóság feltárását, illetőleg munkatársainak megnehezíti
annak kiderítését.
3. Aki a jelenséget valósághűen mutatja be, nem marasztalható el azért,
mert nem foglalkozott más jelenségekkel is.

5. §
1. A szerzőnek, a szerkesztőnek kötelessége az önkéntes, korrekt
helyreigazítás akár a sértett kérésére, akár úgy, ha más módon derül ki,
hogy a közlés valótlan volt. A bíróság által elrendelt helyreigazítás
közlését nem lehet akadályozni, sem a szövegét torzítani.
2. Akit a cikk, műsor kifejezetten és hátrányosan érintett, annak
helyreigazítás nélkül is biztosítani kell a válasz lehetőségét.mielőbb, a
szükséges terjedelemben. A válasz sem sérthet becsületet, személyhez
fűződő jogokat.
3. Ha valakire nézve kifejezetten hátrányos tényt, megállapítást közöltek,
akkor az azt megváltoztató ítélet, hatósági döntés vagy más, újabb döntő
jelentőségű tény közlésére vissza kell térni.
4. Az újságírói etika megkívánja, hogy a lapot, műsort, annak tartalmát
érintő ügyekben bírálókkal, panaszosokkal, reagálókkal lelkiismeretesen
foglalkozzanak.

A szerző védelme

6. §
Az újságírói etikát is megsérti, aki másnak a szellemi termékét
sajátjaként teszi közzé vagy tünteti fel (plágium). Sérti az etikát
továbbá, ha
   a.) szerzőként tudatosan mást tüntetnek fel, a szerzőt ugyanakkor
megilleti az álnév használatának joga;
   b.) más szellemi termékét eltorzítva idézik, a torzítást valóságosnak
tüntetve fel;
   c.) a szerző beleegyezése nélkül közlik alkotását, vagy megváltoztatják
annak tartalmi elemét, illetve egyetértése nélkül azt kifejezetten
méltatlan környezetbe helyezik;
   d.) más által felkutatott, közzétett és eredetinek számító témát, a
forrásra való hivatkozás nélkül, sajátként adnak közre.
Etikai vétséget követ el az is, aki más sajtóorgánumban megjelent és nagy
érdeklődést kiváltó témával úgy foglalkozik, hogy az eredeti sajtóforrást,
szerzőt nem jelöli meg. Újabb tények feltárása sem teszi mellőzhetővé az
"ősforrás" megjelölését.
   e.) A szerző a művét nem adhatja át közlésre egy időben több
szerkesztőségnek, illetve nem kérheti a másodközlést úgy, hogy e
tényeket nem jelzi. A szerkesztőség részéről átvett kézirat, fotó,
egyéb képi illusztráció, hang-, illetve videóanyag elfogadásáról,
közlésének szándékáról 15 napon belül, de mindenféleképpen az elavulás
előtt, értesíteni, tájékoztatni kell a szerzőt, alkotót.

A visszaélés tilalma

7. §
1. Visszaél az újságírói foglalkozással, aki tények elhallgatásáért vagy
közléséért az érdekeltektől anyagi előnyt kér vagy fogad el, aki jogtalan
előny elérése céljából közzététellel vagy közzé nem tétellel fenyeget.
(L.: a 2. § 1/B pontjának rendelkezéseit is.)
2. Sérti az etika normáit, ha az újságíró, szerkesztő anyagi előny
ellenében terméket vagy céget reklámoz, jónak vagy rossznak minősít
anélkül, hogy a reklámjelleget láthatóan feltüntetné.. A reklámot,
fizetett közleményt a többitől észrevehetően meg kell különböztetni.
3. Etikai vétséget követ el, aki az újságírót hirdetésszervezésre,
fizetett közlemény szerzésére, készítésére kötelez annak fejében, hogy
újságíróként foglalkoztatja. Nem etikai vétség, ha az újságíró fizetett
közlemények megfogalmazását vállalja.
4. Az újságírónak nem szabad népszerűsítenie az erőszakot, az egészséget
károsító szereket, életmódot.

Az információ joga, etikája

8. §
1.
   a.) Az újságíró hivatása - joga és kötelessége - a tájékoztatás.
Köteles mérlegelni, hogy a feltárt tények nyilvánosságra hozatala
veszélyezteti-e mások életét, sérti-e személyiségi jogait. A
személyiségi jogok között tiszteletben kell tartani az egyének jogát a
magánéletre.
Különösen súlyosan sérti az újságírói etikát, aki a közéletben szereplő
személy hozzátartozóinak személyi jogait úgy kezeli, mintha azok teljes
mértékben a közszereplő személy jogainak függvényei lennének.
   b.) Az újságírónak etikai kötelezettsége mérlegelni, hogy a tudomására
jutott magántitok, államtitok vagy szolgálati titok nyilvánosságra
hozatalára van-e alapos ok, sért-e állami, társadalmi, üzleti, egyéni
érdeket. Az újságírónak etikai kötelezettsége összevetni a bármiféle
titok nyilvánosságra hozatalával veszélyeztetett vagy szolgálni kívánt
érdek viszonyát a nyilvánosság és a tájékoztatás kötelezettségéhez. A
titoksértéssel kapcsolatos feljelentési kötelezettség elmulasztása
esetén az újságírónak etikai kötelessége a fentiek szerint mérlegelni a
sértett és a védett érdekek, értékek viszonyát. A titoksértés
büntetőjogi eljárás során történt megállapítása önmagában még nem
elégséges az újságírói etika sérelmének a megállapításához.
2. Az informátort kiszolgáltatni nem szabad. Bizalmas értesülés közlése
esetén az értesülés forrásának közlése az informátor beleegyezése nélkül
tilos.

Kollegiális magatartás

9. §
1. Az etikai bizottság megvizsgálja a MÚOSZ választott tisztségviselőivel
és tagjaival szemben emelt panaszt az alapszabály vagy az egyesületre
vonatkozó törvények megsértésének gyanúja esetén, ha annak etikai
vonatkozása van.
2. Az etikai bizottság védelemben részesíti a MÚOSZ-tagot saját kérésére
vagy saját hatáskörében indított eljárás során, ha a munkájával
kapcsolatos jogtalan támadás éri.
3. Az újságíróknak egymás közt is be kell tartaniuk a kulturált érintkezés
szabályait. Nem szabad a kolléga munkáját akadályozni, egymást lejáratni,
a kolléga munkáját ingyen kihasználni.
Súlyos etikai vétséget követ el az a tulajdonos, kiadó, fő-, illetve
felelős szerkesztő, aki bármilyen módon megtorolja, vagy megtorlással
fenyegeti a sérelmet elszenvedett újságírót, ha az törvényes eszközökhöz
folyamodik az elmaradt honorárium, munkabér behajtásáért.
4. Névazonosság esetén a pályán régebben tevékenykedő szerző kérésére az
új kollégától elvárható, hogy más nevet vagy megkülönböztető jelet
használjon.

Etikai határozatok

10. §
1. A kódexben szereplő magatartási szabályok megsértése esetén az etikai
bizottság a szabályzata szerint lefolytatott eljárással etikai vétséget
állapíthat meg. Az eljárás bármely személy vagy testület megindokolt
panaszára indulhat.
Az etikai bizottság, illetve annak eljáró tanácsa általában csak jogerős
határozatait hozza nyilvánosságra. Nem jogerős határozat is nyilvánosságra
hozható, ha az eljáró tanács úgy látja, a közérdek - különösen a
sajtószabadság védelme és az jogtalannak, etikátlannak bizonyult támadások
elhárítása - indokolja ezt. Ilyen esetben az eljáró tanácsnak kötelessége
dönteni arról, hogy nyilvánosságra hozza-e határozatát. A nyilvánosságra
hozott határozatban kötelező nyomatékosan figyelmeztetni a jogerősség
hiányára. Döntéseit, állásfoglalásait sajtóközleményben vagy
sajtóértekezlet keretében is közzéteheti, értelmezheti a kódex előírásait.
2. Az etikai bizottság eljáró tanácsa a vétség súlyától függően etikai
büntetést is kiszabhat. Szakmai becsületbíróságként elsősorban arra
törekszik azonban, hogy a feleket megegyezésre késztesse, békülést,
jegyzőkönyvi vagy nyilvános elégtételadást érjen el.
3. A kiszabható büntetések:
   - szóbeli figyelmeztetés,
   - figyelmeztetés,
   - megrovás,
   - szigorú megrovás,
   - a tagsági jogok felfüggesztése egy évre,
   - kizárás.
4. A másodfokon hozott kizáró határozat ellen az érintett panasszal élhet
a MÚOSZ választmányánál.
5. Az etikai bizottság a végső jogerős megállapításáról tájékoztathatja a
szerkesztőség vezetőjét, a kiadót, illetve a tulajdonost. Indokolt esetben
felelősségre vonást kezdeményezhet más társadalmi fórum vagy hatóság
előtt.